Intézménymutató:
Belugyminiszterium/Belugyi- es Kozigazgatasi Miniszterium (Romania)
1995. október 30.
A Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI/ semmi köze ahhoz a - lehallgató készüléknek gyanított - szerkezethez, amelyet az RMDSZ nagyenyedi székházában fedeztek fel, jelentette ki Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője. - Az Amnesty International két külön jelentésben /májusban és szeptemberben/ is megfogalmazott aggodalmaira a román belügyminisztériumi válaszjegyzéke csak megerősíti a szervezet aggodalmait, amelyek szerint a román félnek felrótt hivatalos visszaéléseket nem követte megfelelő vizsgálat. Az Amnesty International jelentései a romániai igazságszolgáltatás területén súlyos emberjogi visszaélésekről szóltak, meggyőződésükért fogságot szenvedőkről, kínzásokról, letartóztatottak haláláról, a cigányság sérelmére elkövetett rendőri támadásokról. /Népszava, okt. 31./
1998. június 26.
A Német Demokratikus Fórum 1994-ben adta ki a Deportarea etnicilor germani in Uniunea Sovietica 1945 /A német etnikumúak deportálása a Szovjetunióba 1945-ben/ című dokumentumgyűjteményt, amely 70 ezer német nemzetiségű román állampolgár elhurcolásáról szól. A könyvben olvasható, hogy a román belügyminisztérium 1944. december 31-én a 32137-es számú parancsban adott utasítást a német nemzetiségűek internálására, majd az 1945. jan. 3-án kiadott 51093-as és 15345-ös számú útmutatókban tudatta a csendőrséggel és rendőrséggel, hogyan kell ezt megvalósítani. Észak-Erdélyből a szovjet hadsereg kiutasította a román közigazgatást, ezért ezen a területen maguk a szovjet katonák hurcolták el a németeket. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./
2000. március 9.
Sokan csaknem elhűlve hallották a kettős állampolgárság szó kiejtését is. A románság érzékenységére is többen hivatkoztak. Ugyanakkor a román belügyminisztérium március derekától lehetővé tette, hogy nyolc moldvai megye illetékes hivatalaiban kérhetik a Pruton-túliak a román állampolgárság visszaadását. Magától értetődő döntés, példamutató - nyugtázható. Ismeretes, hogy Magyarországon erdélyi magyar milyen nehezen kap letelepedési engedélyt. Bukarest ismét példát mutatott. Félek, hogy Budapest túl messze van, s eltorzulnak ismét a jelek, mielőtt még értő fülekre és szívekre találnának, írta Bajna György. /Bajna György: Ahogy mi látjuk. Bukarest példát mutatott. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./
2000. március 10.
Az érvényben lévő román jogszabályok elismerik a kettős állampolgárságot - jelentette ki Nicolae Ionel, a román belügyminisztérium útlevélosztályának vezetője, aki azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a Moldovai Köztársaság hivatalosan magyarázatot kért Bukaresttől, miért folyamodhatnak a román állampolgárság visszaállításáért a moldovai állampolgárok Romániában. Nicolae Ionel elmondta: az érvényben lévő román törvények értelmében azok a külföldi állampolgárok, akik korábban román állampolgársággal rendelkeztek, de időközben különböző okokból kifolyólag elvesztették azt, kérhetik román állampolgárságuk visszaállítását, még akkor is, ha más állampolgársággal rendelkeznek és nem Romániában van az állandó lakhelyük. A román belügyi illetékes szerint a Moldovai Köztársaság szuverén joga, hogy elismeri, vagy sem a kettős állampolgárságot, de mindeddig nem született semmilyen egyezmény Románia és a Moldovai Köztársaság között, amely rendelkezne a kettős állampolgárság megelőzéséről vagy elkerüléséről. A moldovai külügyminisztérium zavarba ejtőnek és gyanút ébresztőnek minősítette azt, hogy a román hatóságok az ország törvényeinek megsértésére ösztönzik a moldovai állampolgárokat, s ezért magyarázatot kért Bukaresttől. A román belügyminisztérium kifogásolt döntése alapján március 15-től a moldovai állampolgárok nyolc romániai megye idegenrendészeti hivatalánál közvetlenül benyújthatják majd a román állampolgárság visszaállítására vonatkozó kérelmüket. Annak ellenére, hogy a Moldovai Köztársaságban nem ismerik el a kettős állampolgárságot, 300 ezer moldovai állampolgárnak már van román állampolgársága, további 100 ezer pedig orosz állampolgársággal is rendelkezik a moldovai mellett. Ezzel egy időben a román külügyminisztérium "elsietettnek és alaptalannak" nevezte Petre Lucinschi moldovai államfő reagálását Petre Roman román külügyminiszter Moldovával kapcsolatos kijelentései miatt. Lucinschi azt kifogásolta, hogy Petre Roman a román törvényhozás külügyi bizottságában kifejtette: a Moldovai Köztársaságban bonyolulttá vált a helyzet, az elmúlt időszak változásai feszültségről tanúskodnak. A román külügyminisztérium közleménye szerint Petre Roman nem tett ilyen kijelentéseket. /Román álláspont a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2001. július 23.
Júl. 23-án kezdődik a tusnádfürdői Univers Kempingben a XII. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor. Bencze Tibor főszervező szerint már a rendezvény nyitónapján ki lehet tenni a megtelt feliratot. Legkevesebb 1000 regisztrált résztvevő lesz ott a szabadegyetem megnyitóján. Az első napi előadások témája: Schengenen innen és túl, jelen lesz Berta Krisztina, magyar belügyminisztériumi államtitkár, Vasile Dancu román köztájékoztatási miniszter, Pavel Abraham, román belügyminisztériumi államtitkár, Túri-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter. Délután 50-es évek a Székelyföldön, Ifjúság-munkaerőpiac-elvándorlás, Csángókérdés, Bankrendszer román-magyar viszonylatban valamint a Média kihatása a román-magyar kapcsolatokra tematikákban tartanak előadásokat. /Orbán Ferenc: Mától a tusnádfürdői Univers Kempingben. XII. Bálványosi Szabadegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./
2003. október 25.
A román belügyminisztérium szerint az aradi Szabadság-emlékművet vissza kellene adni Magyarországnak, vagy zárt helyen kellene tartani, mivel ez a szoborcsoport állítólag a "fasiszta" típusú revizionizmust és irredentizmust képviseli a románok kollektív tudatában. Az Adevarul című napilap okt. 21-i száma ismertette Ioan Rus belügyminiszternek egy parlamenti interpellációra adott válaszát. Az interpellációt a Nagy-Románia Párt (NRP) egyik képviselője terjesztette elő. A "hivatalos" válaszban - amely a belügyminiszter aláírását viseli - az olvasható: az emlékmű felállításával kapcsolatosan figyelembe kell venni, hogy az milyen súllyal esik latba a román-magyar viszony területén mind diplomáciai szempontból, mind pedig a helyi etnikumközi viszonyt illetően. E válaszhoz a belügyminisztérium egy "dokumentációt" mellékelt, amelyet viszont Ioan Rus nem írt alá, de amelyet a tárca tartalmilag felvállalt. Ennek a dokumentációnak a szerzői kifejtik: az 1849-ben Aradon kivégzett tizenhárom aradi tábornok (akikről a lap megjegyzi, hogy csupán hárman vallották magukat magyarnak) az erdélyi románok szemében a legvéresebb erőszakos cselekményeket jelképezi. E cselekményeknek állítólag az volt a céljuk, hogy a "többségi lakosságot" szolgasorba taszítsák. A dokumentáció szerzői szerint a tábornokok nevéhez fűződő terror valóságos "népirtással", azaz negyvenezer román meggyilkolásával és több mint háromszáz falu felgyújtásával végződött. A belügyminisztérium által csatolt iratok szerint az aradi emlékmű (amelyet a románok "Hungária Emlékműnek" neveznek) a fasiszta típusú revizonizmus jelképe, ezért az a háborús emlékművekről rendelkező romániai törvénybe ütközik. Ugyancsak ellentétben áll a 2002/31 számú rendelettel, amely tiltja a fasiszta jelképek köztérre helyezését - áll a belügyminiszteri válasz mellékletében, amely úgy fogalmaz: a magyar hatóságok 1990 után megpróbálták rákényszeríteni Romániára az emlékmű felállítását, de a román kormány válasza "megfelelt a többségi lakosság várakozásainak". A szoborcsoport visszaállításáért folytatott "gyötrő kampány" csak fokozza a feszültséget Románia és Magyarország kapcsolatában, nem kedvez az enyhülési folyamatnak. Ezért a minisztériumi melléklet szerzői szerint az lenne a legreálisabb megoldás, ha az emlékművet átadnák a szomszédos Magyarországnak, vagy valamelyik magyar többségű romániai körzetben helyeznék el zárt térben (múzeumban vagy templomban). /Magyarországnak kellene átadni a Szabadság-szobrot. Belügyminisztériumi válasz nagy-romániás interpellációra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2004. január 20.
Hevesen ellenzik és alkotmányellenesnek nevezik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a parlament elé terjeszteni kívánt autonómiatervezetet a román politikai pártok és kormánytisztviselők. Alkotmányellenesnek nevezte január 19-én Titus Corlatean, a Határon Túli Románok Ügynökségének vezetője a Székelyföld autonómiastatútumáról szóló törvénytervezetet. A külügyi államtitkár szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által január 17-én elfogadott dokumentum az európai jogszabályoknak is ellentmond. A Nagy-Románia Párt (PRM) azzal a kéréssel fordult Ion Iliescu államfőhöz, azonnal hívja össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, hogy a testület hozza meg a szükséges intézkedéseket az „ország területi épségét veszélyeztető alkotmányellenes kezdeményezés” ellen. A Corneliu Vadim Tudor által vezetett PRM egyben értesítette a belügyminisztériumot és a Legfőbb Ügyészséget az SZNT törvénytelen kezdeményezéseinek veszélyeiről, ám ezek az intézmények „nem tudtak, vagy nem akartak intézkedni”. A PNL–PD szövetség, az ellenzéki politikai tömörülés szóvivője, Calin Popescu Tariceanu szintén alkotmányellenesnek nevezte az autonómiastatútumról szóló törvénytervezetet. „Felszólítjuk a hatóságokat, akadályozzák meg a román államhatalmi szervekkel párhuzamosan működő intézmények létrehozására irányuló kísérletet” – nyilatkozta a szóvivő. Elhatárolódott az SZNT-től Kovács László külügyminiszter is. – Farkas Réka, Cseke Péter Tamás: Román össztűzben az SZNT tervezete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./
2004. február 4.
A román Közigazgatási és Belügyminisztérium megállapodást kötött febr. 3-án az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjával (PNUD) és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztésért Ügynökségével (USAID) az emberkereskedelem elleni küzdelemről. A megállapodás értelmében a belügyminisztérium keretén belül különleges egységet hoznak létre, amely az emberkereskedelem ellen folytatott küzdelem hasznos útmutatásait dolgozza ki. /Román–amerikai megállapodás az emberkereskedelem elleni harcról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. március 5.
Továbbra sem tudni, hogy melyik volt az a román "illetékes szerv", amelynek állítólagos kérésére nem engedték beutazni Romániába Bayer Zsolt újságírót – derül ki a Cotidianul márc. 4-i írásából. A Cotidianul idézte Cosmin Dobran külügyi szóvivőt is, aki azt mondta: semmiféle hivatalos levelezés nem zajlott a Bayer-ügyben Bukarest és Budapest között. A lap idézte Tóth Tamás magyar külügyi szóvivőt, aki szerint a budapesti hatóságok a Bayer nyilatkozatában szereplő információk alapján lépnek az ügyben, a bukaresti magyar konzuli szolgálat ezek ismeretében – ha szükség lesz rá – összegyűjti az üggyel kapcsolatos pótlólagos információkat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a lapnak adott nyilatkozatában elítélte azt a módot, ahogy egy újságírót feltartóztattak a határon. A román belügyminisztérium tájékoztatása szerint a Magyar Nemzet főmunkatársát azért utasították ki országból, mert uszított, támogatta az autonómiatörekvéseket, és kétségbe vonta Románia egységes nemzetállami jellegét. A Magyar Nemzet szerint Kovács László külügyminiszter felbujtásnak nevezte Bayer Zsolt tevékenységét. – Megkérem önöket, hogy a következőket ne tekintsék sajtónyilvános mondatoknak. Nem szeretném holnap az újságban olvasni a szavaimat – ezzel a kéréssel fordult hallgatóságához Kovács László egy budapesti fórumon. Mint az a lap írta, Kovács László egy kérdésre válaszolva kifejtette: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot nem az autonómia elérésére, hanem "az RMDSZ-szel szembeni ellenerőként hozták létre". Kovács László leszögezte, hogy aki erőszakos autonómiára buzdít, az a tűzzel játszik. Ezzel a hangzatos, radikális politikával nem lehet valódi eredményeket elérni – tette hozzá. Tőkés Lászlóval kapcsolatban leszögezte, hogy a "mindent vagy semmit torz logikája" alapján tevékenykedik. Hozzátette, hogy a magyar kormány támogatja az autonómiát, de nem az erőszakos megvalósítását. A magyar külügyminiszter szót ejtett Bayer Zsolt esetéről is. Mint mondta, a radikális publicista munkássága felbujtás, és mint a magyar kormány tagja, ő sem örülne, ha valaki a magyarországi cigányok ellen bujtogatna. /A Bayer-ügy fehér foltjairól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ Az idézett cikk: Kovács László szerint Bayer Zsolt felbujtó. = Magyar Nemzet, márc. 4.
2004. március 10.
Márc. 9-én újabb együttműködési megállapodást írt alá Bukarestben Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Adrian Nastase miniszterelnök, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PDS) elnöke. Az előző három évben is kötöttek protokollumot. Két fontos kérdésben húzódott el sokáig a vita az RMDSZ és a PSD között. Az egyik az aradi Szabadság-emlékmű megoldatlan helyzete, a másik pedig a kolozsvári Babes-Bolyai Végül a kormány határozatot hozott arról, hogy Aradon április elején köztérre helyezik az aradi vértanúknak emléket állító szoborcsoportot. A dokumentumba csak annyi, hogy a felek megindítják a magyar karok létrehozásának folyamatát. A 2004-re szóló együttműködési megállapodásban az általános elvi kitételek megegyeznek az előző éviben rögzített elvi keretekkel (például, ami a törvényjavaslatok kapcsán a parlamentben történő előzetes egyeztetést, vagy a kormánypárttal való rendszeres találkozók tervezését illeti.). Az idei protokollumban jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a szociális kérdésekre. /Az RMDSZ aláírta az újabb együttműködési megállapodást a kormánypárttal. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./ A két párt továbbra is hetente fog egyeztetni a parlamentben előterjesztett törvénytervezetekről. A jövő tanévben ugyanakkora lesz a beiskolázási szám az egyházi középiskolákban, mint amekkora a 2003–2004-es tanévben volt. Az egyezmény a kisebbségi szakemberek részvételét is biztosítja az oktatás reformfolyamatában, továbbá anyagi támogatást a kisebbségek anyanyelvén megjelenő tankönyvek kinyomtatásához. Az egyezmény ismét előírja a marosvásárhelyi tévéstúdió létrehozását. Bővíteni fogják a marosvásárhelyi és a kolozsvári magyar nyelvű adások idejét. Megfelelő szakembert biztosítanak a magyar nyelvű rádió és tévé szerkesztőségeknek. A Belügyminisztérium programot dolgoz majd ki, amely szerint a kisebbségek által is lakott településeken biztosítják a kisebbségek nyelvét ismerő rendőrök jelenlétét is. /B.T. – Sz.K.: Aláírták az RMDSZ–SZDP együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2004. március 11.
Nagyszalontán tíz épületből laktanyát és földterületet juttatott a kormány a nagyváradi ortodox apácáknak. Részben a Belügyminisztérium, részben pedig a nagyváradi Szent Kereszt kolostor hatáskörébe utalt a román kormány egy nagyszalontai laktanyát. A kormány a szalontaiak feje fölött döntött, az önkormányzat és az RMDSZ városi szervezete tiltakozott a határozat ellen. Székely Ervin Bihar megyei képviselő jelezte, márc. 15-én interpellál a parlamentben az ügyben. A nagyszalontai magyarság attól tart, könnyen a székelyudvarhelyiek sorsára juthat. A székely anyaváros melletti Csereháton felhúzott hatalmas ingatlanegyüttest máig tisztázatlan körülmények között juttatta az építtető Aris Industrie Rt. a bukaresti Szeplőtelen Szív kongregáció apácáinak. Az ügyben jelenleg is perel az udvarhelyi polgármesteri hivatal. /Rostás Szabolcs: Cserehát szelleme kísért Nagyszalontán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./
2004. április 20.
A kormány elé terjesztett belügyminisztériumi javaslathoz képest módosította a kabinet a kisebbségi szervezetek választási részvételéhez szükséges aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát. A kormányhatározat csak most jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A jogszabály az aláírásgyűjtő személyek hitelességigazoló nyilatkozatának mintapéldányába iktatott be újabb pontokat. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) olyan ívekre gyűjtött össze immár 50 ezer aláírást, amelyeken csak az aláírásgyűjtő neve és aláírása szerepel. A hitelességi nyilatkozatokat külön ívre írták az MPSZ aláírásgyűjtői. Szász Jenő MPSZ-elnök elmondta, úgy próbálnak megfelelni a kormány által támasztott újabb feltételnek, hogy az ívek hátoldalára nyomtatják a hitelességi nyilatkozatok űrlapját. Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Bizottság elnöke szerint ha az aláírási ívek most közzétett mintapéldánya különbözik a pártok bejegyzésére elfogadott aláírási ívtől, az a kisebbségi szervezetek meghurcolási szándékát jelezné. /Cs. P. T., G. Á.: Megint módosították a feltételeket. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./
2004. július 12.
Minisztereket szabadít fel pártmunkára Adrian Nastase miniszterelnök, négy hónappal a törvényhozási és elnökválasztások előtt. A kormányfő közölte, hogy öt miniszteri poszton lesz változás a kormányban. A kormánypártot /PSD/ pedig a rendkívüli pártkongresszusig koordinációs iroda vezeti. Egyebek között erről döntöttek a PSD testületének ülésén. A munkaügyi és társadalmi szolidaritási minisztérium eddigi vezetője, Elena Dumitru helyébe Dan Mircea Popescu szenátort nevezik ki. Az új miniszter a Vacaroiu-kormányban (1992-1996) már vezette ezt a tárcát. Ilie Sarbu eddigi földművelésügyi miniszter helyére Petre Daea jelenlegi államtitkár kerül. Dan Nica kommunikáció és információ- technológiai miniszter helyére Adriana Ticau államtitkár lép. A közigazgatási és belügyminisztérium közigazgatási ügyekkel megbízott (tárca nélküli) minisztere, Gabriel Oprea utódjának Gheorghe Ermacu jelenlegi államtitkárt jelölték. A munkaügyi és társadalmi szolidaritási tárca szakszervezeti kapcsolatokkal megbízott (tárca nélküli) minisztere, Marian Sarbu helyére Bogdan Niculescu Duvazt nevezik ki – közölte a miniszterelnök. A leváltott miniszterek feladata az lesz, hogy a választásokig hátralévő hónapokban minden energiájukat a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) újjászervezésére fordítsák. /Változások a kormányban, a kormánypárt élén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./
2004. július 30.
Nagyszalontán a helyi önkormányzat birtokba vette a város határában fekvő egykori laktanyaépületeket. Az egykori kaszárnyát idén februárban utalta a kormány a Belügyminisztérium, valamint egy nagyváradi ortodox apácazárda hatáskörébe. A hajdúvárosban hatalmas felháborodást keltett ez a döntés. Végül a belügyi tárca a város tulajdonába adott a 28 ingatlanból huszonötöt, hármat pedig megtart a minisztérium. Török László polgármester elmondta, a volt kaszárnyákba készülnek elköltöztetni a városgazdálkodási iroda egy részét. Hosszabb távon sportlétesítményeket, a nagyváradi egyetem kirendeltségeit, sőt EU-s központot létesítenének a magyar–román határtól mindössze 15 kilométerre fekvő komplexumban. /Rostás Szabolcs: Birtokba vették a kaszárnyákat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./
2004. augusztus 14.
Szatmárnémetiben az útlevélosztályon a sorban állók között mindennaposak a veszekedések, botrányok, s többen ott alszanak, hogy másnap bent lehessenek. Az új prefektus megelégelte a sok panaszt és a Belügyminisztériumhoz fordult. Azt kérte, hogy oldják fel a létszámkorlátozást, hogy többen dolgozhassanak az útlevélosztályon. /(Sike Lajos): Megoldódik az útlevél- mizéria?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./
2004. szeptember 8.
Megfosztották tisztségétől Sztranyiczki Szilárdot, a Kolozs megyei Kataszteri Hivatal igazgatóját. A belügyi és közigazgatási minisztérium hatáskörébe tartozó közhivatal egyesült a telekkönyvi hivatallal, Sztranyiczkit pedig nem erősítették meg tisztségében. Az új intézmény vezetője Leontina Kovács, a Szociáldemokrata Párt tagja. Sztranyiczki Szilárd sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a megyében működő 80 közhivatal közül egynek sincs magyar vezetője. /K. O.: Leváltották a kataszteri hivatal magyar igazgatóját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2005. január 19.
Január 18-án a Kolozs megyei ügyészség beidézte Juhász Tamást, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektorát, mivel Kolozsváron a teológia dísztermében mutatták be a Trianon című filmet. Írásbeli nyilatkozatot kértek Juhász Tamás rektortól, illetve az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezetőitől, Soós Sándortól és Bagoly Zsolttól. „A film egy példányát is szerették volna magukkal vinni, de ezzel nem szolgálhattunk. Azt javasoltam nekik, hogy az internetről töltsék le a filmet” – mesélte Bagoly Zsolt. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és annak számos tagszervezete elítélte a művelődési tárca, valamint a Belügyminisztériumhoz tartozó szervek intézkedését. /Ismeretlen volt a filmtéma. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./
2005. január 25.
Kiderült, hogy lehallgatták a Mediafax hírügynökség telefonjait. A Közigazgatási és Belügyminisztérium Belföldi Hírszerző és Védelmi Főosztálya „érdeklődött” a szerkesztőségi munka iránt. A Ziua című napilap szerint Virgil Ardelean, a belföldi hírszerző főosztály vezetője Ioan Amarie, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (OKÜ) főügyészének engedélyét kérte a Mediafax és az A. M.Press telefonjainak lehallgatására arra hivatkozva, hogy bizonyos rendőrök titkos információkat adtak ki a médiának. Ardelean szerint beosztottjai megállapították, hogy Constantin Duvac főfelügyelő „személyes haszonszerzés céljából folyamatban levő vizsgálatok adatainak illetéktelen személyekhez juttatása érdekében eddig azonosítatlan személyeket használ fel, akik kártyás, nyilvános telefonokról a kért adatokat médiaintézményeknek továbbítják”. A Mediafax kijelentette: soha nem vásárolt információkat rendőrtisztektől, ez a módszer idegen a hírügynökség újságírói gyakorlataitól. A Medifax kérte, hogy indokolják meg a két telefonvonal lehallgatásával kapcsolatos kérelmet. Radu Stroe (NLP), a szenátus honvédelmi bizottságának vezetője hangsúlyozta: Virgil Ardeleant, a főosztály vezetőjét meneszteni kell, ha bebizonyosodik, hogy törvénysértést követett el. Az ügyészség leszögezte: soha nem rendelték el újságírók vagy médiaintézmények telefonbeszélgetéseinek lehallgatását. /Lehallgatták a Mediafax telefonjait. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./
2005. január 27.
A német modell átvételével Romániában is kontroll alatt lehetne tartani a telefonlehallgatásokat – jelentette ki Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja azt követően, hogy a két ház szakbizottsága közösen hallgatta meg a lehallgatási botrányba keveredett Virgil Ardeleant. Toró elmondta, a bizottsági ülésen is javasolta, hogy úgy kellene módosítani a törvényt, hogy az kötelezze a lehallgatást végző szervet a megfigyelt személy tájékoztatására a megalapozatlannak bizonyult lehallgatás után. Egy nyilvánosságra került adatsor azt tükrözi, hogy az engedélyezett telefonlehallgatásokban a belügyi titkosszolgálat megközelítette a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). Míg az utóbbi az elmúlt négy évben 6452 alkalommal kapott engedélyt telefonlehallgatásra, a Virgil Ardelean által vezetett belügyi szolgálat 6251 telefon lehallgatására kapott engedélyt. A sorban 2971 telefon törvényes lehallgatásával az ügyészségek következnek. A Védelmi Minisztérium, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a kormányőrség, a speciális telekommunikációs szolgálat és az Igazságügyi Minisztérium titkosszolgálata lényegesen kevesebbszer élt a lehallgatás eszközével. A statisztikát sikerült megszereznie a Realitatea Televíziónak. Lencsevégre kapták azt a dokumentumot, amelyikből tévévitára meghívott Radu Timofte SRI-igazgató puskázott. Timofte az adásban csak a SRI lehallgatási adatait ismertette, de amint válaszaiból kiderült, valamennyi lehallgatást nyilván kell tartania, hiszen a többi titkosszolgálatnak is hozzá kell fordulnia a lehallgatási engedéllyel. Évről évre hangsúlyosan nőtt az ügyészségek által elrendelt lehallgatások száma. Míg 2001-ben ez az összlehallgatások 6,66 százalékát tette ki, 2003-ban elérte a 29 százalékot. A perrendtartási törvény tavalyi módosítása óta egyébként már csak törvényszéki bíró engedélyezheti a lehallgatásokat. Korábban az ügyésznek is jogában állt ilyen engedélyt kibocsátani. A parlamenti ülés után felkérték a Belügyminisztériumot, a Román Hírszerző Szolgálatot és a Korrupcióellenes Ügyészséget, hogy írásban fejtse ki álláspontját az üggyel kapcsolatban. A Belügyminisztérium titkosszolgálatának vezetője, Virgil Ardelean elismerte, hogy 2003-ban kérvényezte a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak a lehallgatását, de hangsúlyozta, a tényleges lehallgatás nem történt meg. /Gazda Árpád: Holtversenyben a SRI és a belügy. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./
2005. január 28.
Tariceanu miniszterelnök január 27-én államtitkári tisztségbe nevezte ki az RMDSZ által javasolt Birtalan Józsefet, aki a Köztisztviselők Ügynökségének elnöki tisztségét tölti be a döntés értelmében. Birtalan 2000. májusa és 2005. januárja között szintén a Közigazgatási és Belügyminisztériumhoz tartozó Köztisztviselők Ügynökségénél töltötte be az alelnöki tisztséget. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 28., 2919. sz./
2005. február 1.
Cristinel Glodeanu, a csíkszeredai Kájoni János Gazdasági Középiskola tanára azzal vádolta Ráduly Róbertet, a város polgármesterét, hogy nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy az egyik helybéli vegyes tannyelvű iskola élére ne nevezzenek ki román nemzetiségű aligazgatót. Glodeanu emlékeztetőt küldött az oktatásügyi szaktárcának, a Hargita Megyei Tanfelügyelőségnek, a prefektúrának, valamint a Belügyminisztériumnak, amelyben közli, hogy a múlt héten őt javasolták a Kájoni János középiskola aligazgatói tisztségébe. Ráduly Róbert azt nyilatkozta, hogy vele nem konzultáltak és egyebet nem tett, mint hogy kérte az igazgatót a törvények tiszteletben tartására. Hozzátette, Cristinel Glodeanu ellen szankciót foganatosított az iskola igazgatótanácsa, mivel a választási kampány idején nem tartotta meg óráit. /Kinevezési botrány Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./
2005. március 9.
Puskás Bálint a szenátusban elhangzott politikai nyilatkozatában felhívta a figyelmet a tanügyben és az iskolák egy részében uralkodó áldatlan állapotokra. Szólt a leromlott iskolaépületekről, elmondta, hogy a tanulóknak iskolába menet – szállítóeszközök híján – sok tíz kilométer utat kell hóban, fagyban megtenniük, hogy utána esetleg fűtetlen tanteremben reszkessenek, továbbá a pedagógusok alulfizetettek. A parlament egymás után hagyja jóvá a köztisztviselők, a közigazgatási alkalmazottak, a belügyminisztérium, a védelmi és nemzetbiztonsági állományba tartozók illetményét, emelték a külügyben, az igazságszolgáltatásban dolgozók javadalmazását is, de a pedagógusokról megfeledkeznek. /(s): A pedagógusokról megfeledkeznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./
2005. május 19.
Az összesítés szerint az árvíz Romániában 400 millió euró értékű kárt okozott. A megáradt folyók és patakok, valamint a földcsuszamlások 5500 házat rongáltak meg, amelyekből 880 teljesen tönkrement. A víz a szántóföldeket sem kímélte, 160 ezer hektár területet károsított meg. A belügyminisztérium adatai szerint 28 megye közel 400 települését érintették a természeti csapások. A megrongált épületek listáján található 26 iskola, 16 óvoda és templom, valamint három kórház. A megrongált országutak hossza eléri az 1400 kilométert, majdnem három kilométeres távolságon a sínek is megrongálódtak, és 282 híd is használhatatlanná vált. Az elöntött szántóföldek fele, 81 ezer hektár volt már megművelve, a kár ez esetben közel 3 ezer milliárd lej. A katasztrófa-felmérés azonban nem ért véget, hiszen a hatóságok figyelmeztetettek, a pusztítás végső adatait csak a vizek visszahúzódása után állapíthatják meg. Borbély László, a középítkezésekért és infrastrukturális ügyekért felelős megbízott romániai miniszter elmondta, hogy a román kormány különalapjából 20 millió eurót, a minisztérium különalapjából pedig további 4,2 millió eurót kapott a román Országos Lakásügynökség. Az összesen 24,2 millió eurót az áradás által tönkrement házak újjáépítésére, illetve rendbe hozására fordítják Temes és Krassó-Szörény megyékben. Temes megyében körülbelül 1070, Krassó-Szörényben pedig 33 ház vár újjáépítésre. A legtragikusabb a helyzet Újvár és Fény községekben, az előbbiben 403, az utóbbiban 221 ház gyakorlatilag teljesen összedőlt. /Elkészült az árvízkár mérlege. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2005. augusztus 5.
Mivel utólag bebizonyították, hogy indokoltan tartózkodtak a törvényes 90 napnál hosszabb ideig a schengeni országokban, kétezer személynek rövidesen visszaadják az útlevelét abból a háromezerből, akiket Romániába belépésükkor megfosztottak úti okmányaiktól – jelentette ki Vasile Blaga belügyminiszter. A román belügyminisztérium saját határőreivel erősíti a magyar–osztrák és a francia–spanyol határátkelőket, a nagy-britanniai hatóságok kérésére pedig a közeljövőben oda is küldenek két román határőrt. /B. B. E.: Kétezer személy visszakapja útlevelét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./
2005. augusztus 29.
A belügyminisztérium adatai szerint az árvizek augusztusban 33, idén eddig összesen pedig 68 halálos áldozatot követeltek az országban, az anyagi kár másfél milliárd euróra tehető. Augusztus 14. óta közel 2000 embert telepítettek ki otthonából, 400 házat teljesen romba döntött az ár. /Újabb áldozatot találtak Hargita megyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./
2005. szeptember 29.
Visszautasította a Legfelsőbb Bíróság az 1999-i, costesti-i bányászjárás kapcsán született ítélet ellen irányuló fellebbezést, amelyet Miron Cozma és öt társa nyújtott be. Ennek értelmében Cozmát 10, társait pedig fejenként 5 év szabadságvesztésre ítélték az államhatalom aláaknázásának vádjával. A fellebbezést 2003 decemberében nyújtották be. Miron Cozmát 1998-ban másfél évre ítélték az 1991-es bukaresti bányászhadjáratért, aminek következtében Petre Roman egykori miniszterelnök kormánya lemondott. A kiszabadult bányászvezér bosszút esküdött, beiratkozott a Nagy-Románia Pártba és máris egy újabb hadjárat szervezésébe kezdett. 1991-hez hasonlóan 1999-ben is elindultak a bányászok Bukarest irányába, a karhatalmi erők pedig hiába próbálták feltartóztatni, a Belügyminisztériumból kiszivárogtatott információknak köszönhetően a bányászok kijutottak a Zsil-völgyéből. A Costesti-i és Stoenesti-i „ütközet” után Cozmát végül elfogták, 1999 februárjában pedig az 1991-es eseményekre „megszabott” másfél évet 18-ra emelték, Costesti-ért pedig 10 börtönévet kapott. Iliescu tavaly decemberben, utolsó mandátumának végső óráiban döntött úgy, hogy megkegyelmez Cozmának. A közfelháborodás láttán azonban visszavonta a rendeletet, Cozmát pedig 24 óra alatt ismét letartóztatták. A bányászvezér azonban megfellebbezte a visszavonást, a craiovai bíróság pedig helyt adott kérésének. Cozma júniusban szabadult a börtönből, azóta Temesvár mellett él. Szeptember 28-án Miron Cozmát a rendőrök bekísérték a rahovai börtönbe. /Mégis visszakerült a rácsok mögé Miron Cozma. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2005. október 21.
Október 20-án első alkalommal tartott együttes kormányülést Bukarestben a magyar és a román kabinet. A repülőtérről Gyurcsány Ferenc és kísérete Snagovba hajtatott, ahol a magyar kormányfő megkoszorúzta az 1956-os forradalom vezetői fogva tartásának színhelyén álló Nagy Imre-emékoszlopot. Az ünnepélyes fogadtatásra a bukaresti Victoria kormánypalota előtt került sor. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu rövid nyilatkozatait követően a két küldöttség megkezdte az együttes kormányülést, amelynek napirendjén fontos közös politikai, gazdasági, kulturális, környezet- és árvízvédelmi, diplomáciai, katonapolitikai, belügyi, határvédelmi és szociális kérdések szerepeltek. – Barátok között érzem magam, csakúgy, mint magyarországi látogatásom idején. Olyan barátok között, akik együtt dolgoznak egy projekt sikerén – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ülést Calin Popescu Tariceanu. Rámutatott: az ülés legfontosabb napirendi pontja a két ország nemzeti fejlesztési tervében szereplő tervek összehangolása. „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a munkánk, és nem is kevés” – Gyurcsány Ferenc József Attilát idézve vezette fel mondanivalóját. Majd románul hozzátette: – Magyarok és románok sorsa közös, sorsunk az együttműködés. Markó Béla RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta: a magyar érdekvédelmi szervezet kezdettől fogva a többség és a kisebbség állandó párbeszéde mellett szállt síkra, így sikerült az etnikumközi viszonyokat újragondolni. A két miniszterelnök sajtótájékoztatón elmondta: sikerült megállapodni, hogy a jövő év elején Magyarország Csíkszeredában, Románia pedig Gyulán főkonzulátust nyisson, Iasiban, illetve Győrött pedig tiszteletbeli konzulátusokat létesítsenek. Abban is egyetértettek, hogy jövőre újabb közös kormányülést tartanak. Tariceanu közölte: folynak a tárgyalások az amerikai Bechtel céggel, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést a román kereskedelmi joggal összhangba hozzák. Ha ez megtörténik, azonnal újraindul a sztráda finanszírozása, és folytatják annak építését. Egyeztetés történt a Debrecen–Nyíregyháza–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út megépítéséről. Verespatak ügyéről is tárgyaltak. A román kormányfő szerint Bukarestnek mindössze annyi a dolga, hogy magánprojekt esetében a törvények maradéktalan betartását kísérje figyelemmel, s nem pedig az, hogy a gazdasági terveket megakadályozzon. A kolozsvári magyar egyetemi karok, illetve az önálló állami magyar egyetem létrehozására vonatkozóan a román kormányfő kifejtette: a kormányprogramban szereplő vállalásokat teljesíteni szeretnék. Elismeri az anyanyelvű oktatás biztosításának fontosságát, úgy véli, Erdélyben elsősorban a sokszínűség gazdagítja a románok és a magyarok kulturális értékeit. Éppen ezért nem hisz az oktatás elkülönülésére vonatkozó követelések megalapozottságában. Gyurcsány Ferenc kijelentette: az Országgyűlés költségvetési vitája előtt az erdélyi magyarság programjainak és intézményeinek anyagi támogatásáról mindössze annyit mondhat, hogy a jövő évi költségvetési támogatás nagyságrendileg várhatóan azonos lesz az ideivel. Este a Román Atheneumban a két miniszterelnök és a többi hivatalos személy gálakoncerten vett részt. Az est a bukaresti magyar nagykövetség által a magyar nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásával ért véget. A déli órákban a magyar kormányfő különrepülőgépén Nagyváradra indul. Tizenöt dokumentumot írtak alá az első magyar–román együttes kormányülésen. A „Bridges into the Future” (Hídak a jövőbe) című memorandum a két ország együttműködésének elveit és céljait rögzíti. Együttműködési memorandum jött létre a Romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynöksége és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között. Az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok kiszélesítéséről szóló négyoldalú nyilatkozatot a két kormány mellett az RMDSZ és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jegyzi. Jegyzőkönyv rendelkezik a román Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között Budapesten, 2005. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás végrehajtásáról. Kormányhatározat döntött a Magyar–Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság harmadik ülése jegyzőkönyvének jóváhagyásáról, a kormányközi környezetvédelmi együttműködési egyezmény előírásainak alkalmazására. Közös kormányfői nyilatkozat szól az árvízvédelmi együttműködésről. Államközi szociális biztonsági egyezményt írtak alá. Külön megállapodás szól a magyar–román államhatár rendjéről, amely rögzíti a két ország közötti együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást. A menekültügy kérdésében együttműködési jegyzőkönyv született a két belügyminisztérium között. Kormányhatározat rendelkezik a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról. Ugyancsak kormányhatározat született a konzulátusi hálózat bővítéséről. Kormányközi egyezmény szabályozza mostantól a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működését. Aláírták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a román Kulturális és Egyházügyi Minisztérium közötti kulturális együttműködési munkatervet a 2006 és 2008 közötti időszakra. Technikai egyezményt írtak alá a katonai légiszállítás együttműködéséről. Adrian Nastase volt román miniszterelnök kijelentette: bántja, hogy nem kapott meghívást a kormányülésre. Nastase örömmel emlékezett vissza a Medgyessy Péterrel, és előtte Orbán Viktorral tartott találkozókra. Hasonlóan nyilatkozott György Ervin, Kovászna megye prefektusa is, aki sérelmezte, hogy nem hívták meg az együttes kormányülésre. Közölte: azért szeretett volna jelen lenni, hogy ismertesse Kovászna megye „valódi problémáit”. A magyar kormányfő erdélyi látogatása elleni tiltakozásra szólította fel tagjait és híveit külön közleményben a székelyudvarhelyi és a nagyváradi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Az udvarhelyi MPSZ arra buzdította tagjait és szimpatizánsait, hogy „megfelelő módon” fogadják azt a magyar kormányfőt, aki megtagadta a határon túli magyarokat. – Amíg meg nem követik az elárult erdélyi magyarokat, a nemzeti összetartozást fontosnak tartó bihari magyarok nevében tiltakozunk Gyurcsány Ferenc nagyváradi kampányrendezvénye ellen, és elítéljük azt, hogy az RMDSZ felvállalta ennek megszervezését – áll a nagyváradiak közleményében. /Tibori Szabó Zoltán: Román–magyar kormányülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
2005. november 1.
Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./
2005. november 3.
Nem indít bűnvádi eljárást az Országos Korrupcióellenes Főosztály azon Hargita megyei rendőrök ellen, akiket azzal gyanúsítottak, hogy éveken keresztül szemet hunytak Csibi István és emberei törvénytelenségei fölött. A csíkszeredai üzletember tavalyi letartóztatását követően nyolc, többségében magas beosztású rendőrtisztet mentettek fel tisztségéből belügyminiszteri rendelettel, de mindannyian a rendőrség kötelékében maradtak. Közülük hatan már nyugdíjba vonultak. A belügyminisztérium, valamint Ioan Rus volt tárcavezető beperelését fontolgatja Sándor István, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság egykori logisztikai parancsnoka. A főfelügyelőt néhány nappal Csibi István tavaly áprilisi letartóztatását követően mentette fel tisztségéből Ioan Rus belügyminiszter. /D. Balázs Ildikó: Tisztára mosott csíki rendőrök. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./ A Korrupcióellenes Országos Főosztály (DNA) október 12-én keltezett átiratban arról értesítették az elhíresült Csibi-üggyel kapcsolatosan meggyanúsított Hargita megyei rendőröket, hogy nem kezdeményeznek ellenük büntetőjogi eljárást. Ez azt is jelenti, hogy a feltételezett bűntényt nem követték el. /Megszüntették az eljárást. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./
2005. december 10.
A Közigazgatási- és Belügyminisztérium novemberre elkészítette a közigazgatási reformról szóló tervezet-csomagot. A szövegváltozat mérlege pozitív: a helyi autonómia, a közigazgatási hatáskörök decentralizációja erősödik. A tervezetek kidolgozásában az RMDSZ is közreműködött, és több alapvető fontosságú javaslatát el is fogadták. Ugyanakkor több megalapozatlan javaslatot töröltek a tervezetekből, szintén az RMDSZ javaslatára. Ennek ellenére, a minisztérium által véglegesnek tekintett változatban maradt még néhány olyan rendelkezés, amelyet az RMDSZ szeretne megváltoztatni. A prefektusok 2006. január 1-től főköztisztviselőkké válnak, tisztségüket vizsga alapján foglalják el, és nem lehetnek politikai pártok tagjai. Világos törvényi szabályozást nyer a kistérségek kérdése, a társulási szabadság ügye: közösségfejlesztési egyesületek hozhatók létre. Bevezetik, fakultatív jelleggel, a helyi menedzseri tisztséget. A helyi közigazgatási törvénybe először kerülnek be szankciók. Például az a polgármester, amelyik nem hajtja végre a helyi tanács határozatait, büntethető lesz. Az új helyi közpénzügyi törvény fő vonalaiban szintén pozitív. Szerepel benne, hogy 2008-tól a helyi költségvetések két külön részből tevődnek össze: a működési és a fejlesztési részből. /Veress Emőd önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök: Az önkormányzatiság reformja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
